Sziasztok!

inkontinencia

Az inkontinencia, vizeletcsepegés ma már kijelenthetjük, hogy nagyon gyakori elváltozás. A számokat tekintve döbbenetes az előfordulása a nők 50 %-át a férfiak negyedét érinti az elváltozás. Mivel a vizeletcsepegésről még mindig, alig vagy nagyon diszkréten beszélünk( mintha szégyelni kellene), így a számok  a valóságban még drámaiabbak is lehetnek.

A probléma ott kezdődik, hogy nem vagy alig beszélünk róla, emiatt nem a megfelelő időben vagy későn jutunk szakemberhez, ezáltal megfelelő megoldáshoz is. Pedig a megoldás nagyon egyszerű.

Az inkontinenciának több fajtája létezik, de én csak két típusáról fogok írni, amikre én, mint gyógytornász hatással tudok lenni.

1,  Stressz inkontinencia: stressz inkontinencia esetén hasűri nyomásfokozódás alkalmával, mint pl. köhögés, tüsszentés, emelés akaratlanul vizelet távozik a hólyagból, kisebb vagy nagyobb mennyiségben.

2, Késztetéses, sürgősségi inkontinencia: az inkontinencia alkalmával egy sürgős vizelési inger lép fel, ami nem késleltethető, így vizeletvesztés lép fel. Ennek oka az izom vagy idegrendszer sérülése, mely során a hólyag önkéntelenül is összehúzódik. A hólyag összehúzódás bármikor lehetséges függetlenül a hólyag telítettségétől. Ok lehet: cukorbetegség, stroke, Parkinson-kór, Alzheimer-kór stb.

Ebben a két esetben tudunk, mi gyógytornászok segíteni. Mivel mindkét esetben a gátizomzat gyenge, így ennek az izomcsoportnak az erősítésével sokat javíthatunk az állapoton.

Az elváltozás hátterében egy meggyengült vagy sérült gátizomzat áll.  Ennek oka egyrészt lehet egy rohamos  vagy komplikált hüvelyi szülés, mely alatt a gátizomzat túlnyúlhat, szakadhat, beidegzése sérülhet. És/ vagy a háttérben egy gyenge kötőszövet is állhat, mely az ösztrogén szint csökkenésének hatására (a változókor bekövetkeztével) petyhüdtté válik és, ha ehhez társul még egy gátizomgyengeség is, létrejöhet az inkontinencia.

Az első és legfontosabb lépés a egy szakorvosi vizsgálat, mi gyógytornászok, csak ez után vagyunk feljogosítva a funkcionális vizsgálatra.

Az orvos diagnosztizál, mi funkcionális diagnózist állítunk fel.

Miután kaptunk egy képet a gátizomzat állapotáról felállítjuk a rövid és hosszútávú célokat.

Az első és talán legfontosabb egy kontroll mellett betanított és végzett gátizomtorna lenne .

Kiemelném a kontroll mellett betanított gátizomtornát, hiszen a helyes kivitelezése a gyakorlatoknak kulcsfontosságú, ellenkező esetben árthatunk magunknak. Kérjük szakember segítségét és korrekcióját a helyes torna elsajátításához.

A gátizomtornáról itt olvashatsz bővebben:

A kezelés további lépcsőfokai többek között az elektrostimuláció lehet, melyet abban az esetben alkalmazunk, ha a gátizomzat beidegzése sérülést szenvedett, illetve, ha annyira petyhüdt az izomzat, hogy akaratlagosan a páciens nem tudja megmozdítani.

A kezelés további lépcsőfokai lehetnek még a biofeedback készülékek, melyek segítik újra megtanítani a gátizomzat helyét, működését.

A hüvely súlyok, melyről ebben a posztban sokat írtam.

Fontos megemlíteni az asszisztált gátizom erősítő eszközöket is, ők is sokat segíthetnek a rehabilitáció egy előrehaladottabb szakaszában, otthoni gyakorlásképpen:

A rehabilitáció fő lépcsőfokait megemlítettem, de ki kell emelnem, hogy mindenki más, éppen ezért  a személyre szabott egyéni terápiában hiszek. .

Mindig a rendszer egészét nézzük és komplexen kezeljük a hozzánk fordulókat, hiszen lehet egy heg, letapadás, beidegzési probléma az akadályozó tényező vagy  éppen a szétnyílt hasizom(rectus diastasis).

Abban az esetben, ha a konzervatív kezelés nem sikeres, pedig mindent megtettünk ennek érdekében, akkor érdemes a műtéti megoldásokon gondolkodni. Számba kell vetni az előnyeit és hátrányait is.

Keressétek a számotokra megfelelő megoldást és kérjétek szakember segítségét, mert nem vagytok egyedül!