Sziasztok!

Intim terület

Intim terület

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Már egy ideje készültem megírni ezt a bejegyzést, mert minden második nőt érint az élete során valamilyen formában az inkontinencia. 2019-et írunk, de ettől függetlenül, még mindig azt tapasztalom, hogy mi NŐK ,szőnyeg alá söpörjük az inkontinencia problémáinkat.

Pontosan 15 éve dolgozom az egészségügyben gyógytornászként. Sok helyen megfordultam, nagyon sokféle emberrel találkoztam és biztosan állíthatom, hogy az inkontinencia körül lebegő tabu felhő mit sem változott. Egy új pácienssel történő konzultáció alkalmával rászoktam kérdezni a széklet és vizelet inkontinenciára . A válasz szinte mindig egyértelműen a” Nem” vagy “Nincs” válasz. Természetesen ahogy telik az idő és a páciens megnyílik, elhint néhány információt, amiből sejteni lehet, hogy bizony vannak inkontinens panaszai. Ilyenkor jönnek a következő sztorik, mint pl. trambulinozás közben elcseppent a vizeletem vagy csak keresztbe tett lábakkal tudok nevetni és ehhez hasonlók.

És, ha ,úgy teszem fel a kérdést ( az inkontinencia szó kihagyása nélkül), hogy köhögés, tüsszentés, nagy súly cipelésekor elcseppen-e a vizelet, akkor a válasz már többször pozitív.

Érdekes, mintha az inkontinencia egy stigma lenne, amit takargatni kell, elrejteni és még csak nem is beszélni róla, mert, akkor legalább azt hihetjük, hogy nincs is semmilyen probléma.

Vajon, honnan alakult ki ez a hozzá állás, tudván, hogy a nők felét érintheti az inkontinencia.

Talán ez már gyermekkorra vezethető vissza, amikor is szobatisztaságra neveljük a gyerekeket. Egyes gyerekeknél gyorsan megy a toalettre szoktatás, másoknál nehézkesebben és sokszor megtörténik a bepisilés. Ezek frusztrációkat okozhatnak, amik végig kísérik az életünket. Rossz élményként megmaradnak és tudat alatt undorodunk a helyzettől.

Vízcseppek

Vízcseppek

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Egy urológus ismerősömmel is sokat beszélgettünk erről a helyzetről. Ő is azt nyilatkozta, hogy legtöbb esetben a nők, már tényleg ,akkor fordulnak szakemberhez, ha már nagyon nagy a gond és még, akkor is próbálják elbagatellizálni a helyzetüket.

Ezzel szemben, szerinte a férfiaknál javuló tendencia mutatkozott. Ők 10-20 évvel ezelőtt hasonlóan álltak az inkontinencia problémákhoz, de manapság már többségében határozottan és köntörfalazás nélkül mesélnek a vizeletcsepegésükről, erekciós problémájukról vagy a gyakori éjszakai vizelési ingerükről.

Nehéz megjósolni, mikor fog változni ez a helyzet, de hiszem, hogy az egyre szélesebb körű tájékoztatás révén, egyre több emberhez  fog eljutni az-az információ, hogy igenis van megoldás a vizeletcsepegésre és legtöbbször nem a betétek , műtétek jelentenek megoldást!

Edina